Kézikönyv nyomdai anyagokhoz

Az elsô lépések

Miután úgy döntöttünk, hogy belefogunk egy kampányba, amelyhez különbözô anyagokat képzeltünk el nyomtatott formában, s errôl fônökeinkkel, kollégáinkkal hosszas, éjszakába nyúló vitákat folytattunk, jöhet a következô lépés, az ügynökséggel való egyeztetés. Az ötletelést követôen, már az ügynökségnek küldendô brief elôtt fontos, hogy tisztában legyünk a nyomtatással kapcsolatos fôbb fogalmakkal, technológiai folyamatokkal, alapanyagokkal annak érdekében, hogy ne álmodjunk olyat, ami nem valósítható meg, vagy csak irreális áron kivitelezhetô. Ha elôre tudjuk a lehetôségeket és a korlátokat, rengeteg kellemetlenségtôl kímélhetjük meg magunkat, sok idôt nyerhetünk és sok pénzt spórolhatunk (javasoljuk fônökünknek a megtakarított pénz egy részének kollektív elköltését valamely kedvelt szórakozóhelyen italok formájában). Ezt a kézikönyvet azért állítottuk össze, hogy érthetô, befogadható és szórakoztató formában elsajátíthassátok azt az általános háttértudást, amely késôbb megkönnyít a munkátokat. Igyekeztünk mindenre gondolni, bemutatni a lényeges elemeket és – Woody Allen szavaival élve: amit tudni akarsz a szexrôl, de sosem merted megkérdezni – megmagyarázni olyan fogalmakat, amelyeket talán már használtok, de csak „menet közben” tanultatok meg, így nem biztos, hogy teljesen tisztában vagytok velük. Reméljük, sikerült egy igazán hasznos kis füzetet létrehoznunk!

feladatmeghatározás
brief
megrendelés
layout elfogadása
anyagleadási követelmények
ütemezés, nyomdai megrendelések

a) Feladatmeghatározás
Lehetôleg találjuk ki elôre (legalább nagyjából), milyen típusú anyagokat szeretnénk. Ez azért is fontos, mert a kreatív koncepciót befolyásolhatja az a felület, amire a kommunikációt megálmodtuk. Nem mindegy, hogy egy kampány csak POS anyagokon fut, vagy mondjuk van hozzá sajtó és/vagy óriásplakát. Amennyire lehetséges, definiáljuk a megálmodott anyagokat: hagyományos formát szeretnénk, vagy kreatív, egyedi megjelenést, milyen felhasználásra szánjuk a gyártott anyagot stb. Példa a felhasználás fontosságára: ha késôbb borítékológépbe tesszük a szórólapot, mert számla mellé akarjuk behúzni, az inzertálógép csak bizonyos fajtájú és grammsúlyú papírt tud megfogni; ha magas nedvességtartalmú helyen szeretnénk szórólapokat osztogatni, mondjuk egy fürdôben, ügyelni kell arra, hogy az anyagunk bírja a páratartalmat; ha a kampány anyagát többször is használni kell, mint például a gyûjtögetôs füzetkéket, strapabíróbb papírban kell gondolkodnunk. De számtalan más, olyan tényezô lehet, ami a gyártási igényre is hatással van. Minden esetben egyeztessünk részletesen az ügynökséggel!

b) Brief
A szokásos tartalmon és a feladatmeghatározáson kívül nyomdai szemszögbôl nézve az a do-kumentum, amelyben tájékoztatjuk az ügynökséget a megrendelendô kampány vagy önálló hirdetés paramétereirôl, a munkához szükséges információkról.

c) Megrendelés
Ez az a pont, amikor az ügynökség felé visszaigazoljuk az általa megadott áron elvégzendô munka szükségességét. A megrendelésben térjünk ki a munka pontos leírásában meghatározottakra (pl.: munka neve, határideje).

d) Layout elfogadása
Az anyag látványtervének elfogadása, ezt követôen kezdôdik a hirdetés/kiadvány tényleges gyártása.

e) Anyagleadási követelmények
Az anyag leadása során figyeljünk oda az esetlegesen felhasználandó grafikai elemek (logók, képek) követelményeire (amennyiben ezeket mi adjuk az ügynökségnek a munka megkezdéséhez).

Logók
Lehetôség szerint a vektorgrafikus formátumot kell elônyben részesíteni, amely a logó vonalas verziója, s ennek használata biztosítja a tökéletes megjelenítést. Ennek fájlformátumai a következôk lehetnek:
AI – az Adobe Illustrator vektorgrafikus adatformátuma,
EPS – az Adobe Illustrator vektorgrafikus adatformátuma,
CDR – a Corel Draw vektorgrafikus adatformátuma (ez a legkevésbé támogatott,
mivel több hibalehetôséget hordoz magában),
PDF – eredetileg az Adobe Acrobat szoftver által készített fájl, amelynek bizonyos sza-
bályok szerint megírt verziója szintén alkalmas a vektoros anyagok kimentésére.

A vektorgrafikus logót PC-n a megfelelô programok nélkül nem lehet megnyitni, ezért sokszor elôfordul, hogy nem látni a csatolt fájl tartalmát. Az a legszerencsésebb, ha egy vektoros és egy képként mentett logót küldünk az ügynökségnek. Így elkerüljük a késôbbi félreértéseket, s ez lehet a késôbbi hivatkozásaink alapja az elkészített anyag ellenôrzésekor.

Képek
Lehetôleg jó minôségû, minél nagyobb képek legyenek. Ha kisméretû az eredeti kép és azt nagyítani kell, akkor a minôsége romlik. Az alacsony felbontás rossz minôséghez vezet a nyomtatás során. Ha nem áll rendelkezésre jó minôségû digitális kép, inkább szkenneljük be az eredeti papírképet. A nyomdai minôségû kép 300 dpi-t jelent. Az internetrôl letölthetô képek általában 72 dpi felbontásúak, s az csak a monitoron való nézegetéshez elegendô. A képeknél a következô fájlformátumokkal találkozhatunk:
TIFF – a képek pixeles (a pixel magyarázatát lásd a Függelékben) állományformá-
tuma. Ez biztosítja a legjobb minôséget.
JPG – a képek pixeles fájlformátuma, amely matematikai módszerekkel csökkenti
a fájlméretet a képnek lehetôleg olyan helyein, ahol a legkevésbé látszik.
Az eljárás adatvesztéssel (minôségromlással) jár.

f) Ütemezés, nyomdai megrendelések
Még a legegyszerûbb nyomdai munkát is ütemezni kell, megadva az egyes fázisok határidejét. Elôször is a saját kollégáinkkal kell egyeztetni, hogy a részfeladatokra megadott idôpontok tart-hatók-e, mielôtt a nyomdával és az ügynökséggel megbeszélnénk, hogy az egyes fázisokhoz mennyi idôre van szükség. Ahol lehetséges, a váratlan eseményekre is idôt kell biztosítani, bármilyen javítás, megismételt proof, illetve egyéb, elôre nem látható probléma esetére. Ha az anyagokat megrendeltük az ügynökségtôl, és azt készen állunk elküldeni e-mailen, lemezen, DVD-n vagy FTP-címre feltöltve, a következô ütemezésre kell felkészülnünk. (Minimális átfutási idôt adunk meg, ami az anyag bonyolultságától és mennyiségétôl függôen nôhet.)
1. nap (4–6 óra) – Az anyag bekerül a gyártás-elôkészítôhöz, aki a megrendelésnek megfelelôen összekészíti az anyag táskáját (ez az a hatalmas boríték, amely minden adatot tartalmaz, ami az elkészítéshez szükséges – paraméterek, nyomástechnológia, kötészet, szállítási és gyártási határidô –, még a nyomólemezeket is).
2. nap – Anyagok, fájlok ellenôrzése. Itt van egy olyan pont, amikor még mindig ellenôrizni lehet az anyagot, és vissza lehet küldeni javításra az ügynökséghez. Erre mindig hagyjunk idôt, mert a kapkodásnak megvan az ára.
3. nap – Elôkészítés, levilágítás filmre vagy közvetlenül nyomólemezre.
4. nap – Nyomás.
5. nap – Száradás. Ehhez fontos figyelembe vennünk, hogy az anyagoknak különbözô tulajdonságai vannak. A kreatívpapírok nehezebben, lassabban száradnak, a mázolt papírokon pedig kenôdik (lehúzódik) a festék. A lakk is ragad, miután bevonóréteget képez
a papíron, tehát mindenképpen hagyni kell száradni az anyagot.
6. nap – Kötészet: vágás és fóliázás, hajtogatás.
7., 8. nap – Csomagolás, szállítás.
Nagyjából ennyi ideig tart a gyártás folyamata. Sürgetni lehet, de nem érdemes, hiszen
a fizikát és a kémiát nem lehet befolyásolni.

Fontos tudnivaló nyomdai fájl elôkészítése, anyagleadás gyártás
kötészet csomagolás szállítás

a) Fontos tudnivaló
Mindig ügyeljünk arra, ha hivatkozási számmal kapjuk az ajánlatot, akkor azzal együtt rendeljük is meg. Fontos, hogy értsük az ajánlat tartalmát. Az ajánlatban mindenképpen térjünk ki vagy tisztázzuk az adott anyag gyártási határidejét. Amit minden megrendelésnek tartalmaznia kell: anyag, méret, szín, kötészet, mennyiség, határidô.

b) A nyomdai fájl elôkészítése, anyagleadás
Amivel jó tisztában lenni
– méret
A vágott méret a nyomdai specifikáció egyik legfontosabb eleme, hiszen ez meghatározza, hogy milyen nyomdai és kötészeti gépek felelnek meg a munkának, ez pedig közvetlen hatással van az árra és az elkészülési idôre is. A pontos méreteket a folyamat megkezdése elôtt mindig érdemes egyeztetni a nyomdával, s fontos azt is figyelembe vennünk, hogy az egyidejûleg nyomtatható oldalak száma befolyásolja a nyomtatás utáni mûveleteket és a kötészetet.
– formátum
A méret után következhet a formátum megadása, amely lehet fekvô vagy álló (mindkét esetben elôször a szélességet, utána a magasságot kell megadni). Fontos információ, hogy a munka kifutó-e (vagyis a képek túlnyúlnak-e az oldal valamelyik szélén), mivel ilyenkor nagyobb ívméretre van szükség a képek vágáson túlnyúló részei miatt.
– terjedelem (oldalszám)
Ez attól függ, hogy a tervezôgrafikus hogyan helyezi el a képeket és a szövegeket, de a gyártáshoz a végleges oldalszámnak oszthatónak kell lennie néggyel. Fontos figyelembe venni, hogy bizonyos mûveletek csaknem kétszeresére növelik a költségeket, miközben a terjedelem csak 25 százalékkal nô.

A nyomdai leadási paraméterek során lényeges egyeztetni az anyagokat tartalmazó fájlok formátumát, mert az ezek kezeléséhez szükséges szoftverekkel a nyomdának rendelkeznie kell a munkák elkezdéséhez. Ezeket minden esetben a nyomdának/kiadónak kell megadnia a konkrét munkára vonatkozóan. A legelterjedtebb nyomdakész fájlformátum a kompozit PDF. Ez egy eredetileg az Adobe Acrobat szoftver által használt, de ma már más DTP-programok által is támogatott formátum „nyomdakész”, formázott (nem módosítható) dokumentumok tárolására. A PDF-állományok egységesen jeleníthetôk meg vagy nyomtathatók ki különbözô számítógépes rendszereken, ezért például az interneten is gyakran használják ezt a szabványt. Ezenkívül elôfordulnak egyéb formátumok is (TIFF, JPG), de mivel ezek nem vektorgrafikusak, használatukat lehetôség szerint kerülni kell.

A kompozit PDF használatával készül a legújabb technológia, a CTP. Ennek a lényege, hogy az anyagot azonnal a nyomólemezre világítja le a gép, tehát a filmre való levilágítás folyamata kimarad, így kevesebb lesz a munkaidô, felgyorsul a gyártási folyamat és az anyagok minôsége lényegesen jobb lesz. A grafikai elemek és a színhelyesség ellenôrzése miatt „kötelezô” digitális proofot készíteni, mivel egy irodai, színes lézernyomtatóval készített nyomat nem alkalmas a színek ellenôrzésére. A proofkészítés korábbi technikája és fajtája a kromalin volt. Ennél a módszernél a négy színt külön filmekre világították, majd ezeket összeillesztve készítették el a papírhordozóra magát a nyomatot. A proofolás manapság már elektronikus úton is elvégezhetô, ezt hívjuk szoftproofolásnak. (Ennek hátránya, hogy helytelen monitorbeállítás esetén a végsô nyomdai anyag, nyomat nem lesz színhelyes. Ráadásul vegyük figyelembe, hogy nem minden nyomda küld szoftproofot a munkák megkezdése elôtt. Elônye viszont, hogy idôt és költséget lehet megtakarítani vele.) Szoftproof esetén a megrendelô a kinyomtatott proof helyett egy elekronikusan küldött fájlt ellenôriz a képernyôn. A képernyôt elôzôleg kalib-rálni kell, hogy színhelyesség tekintetében megegyezzen a nyomdában vagy a reprostúdióban lévô monitorral, hogy minél jobban megközelítse a nyomdai úton elérhetô színeket. Esetenként kérhetünk egy a tényleges nyomógépen, a végsô munkához használt papírra készített valódi próbanyomatot is. Erre szükség lehet, ha rendkívül igényes, nagy példányszámú kiadványt készítünk, és a tényleges nyomtatás elôtt többekkel jóvá kell hagyatnunk a végsô formát. (Korábban a kiadványszerkesztô program a nyomdai színeknek megfelelôen szürkeárnyalatos képekre konvertálta a kiadvány oldalait, és egy nyomtatófájlt – Postscript – hozott létre. Ezt a fájlt felhasználva egy levilágítóberendezés négy színkivonati síkfilmet állított elô. Ezeket a filmeket vitték át fotokémiai úton a nyomdagép nyomólemezeire.)

c) Gyártás
A nyomtatás folyamata


a) Színek megadása
Meg kell adni a színek számát a borítón és a belíveken is. A nyomdászatban használt négy alapszín a cián, a bíbor (magenta), a sárga (yellow) és a fekete (CMYK).
1+1 – egy szín (általában fekete) mindkét oldalon.
2+2 – két szín az ív mindkét oldalán.
4+4 – négy szín az ív mindkét oldalán.
5+5 – az 5. (vagy akár 6., 7. stb) szín direkt szín. Ez általában egy Pantone-szín. (A Pantone-skála egy mindenki számára egyértelmû, ugyanazt a színt adó színskála. Bôvebben lásd a XXX. oldalt.) Akkor szokták a direkt színnyomást alkalmazni, ha a nyomdatermék végsô megjelenésénél fontos az arculatban meghatározott szín visszaadása.
A fentiek bármilyen kombinációja lehetséges. A direkt színt is tartalmazó munkák esetén meg kell adni, hogy milyen direkt színekbôl (Pantone-skála) áll a nyomat. Természetesen a nyomásnál használt színek száma kihat az árra is. A gyártás során az emberi tényezôvel is számolnunk kell, ugyanis a 21. századi technológiák mellett ugyanazt az anyagot, amit a gép automatikusan vagy kártyán tárol, esetenként a gépmesterek is befolyásolhatják, hiszen a gépeket ôk álltják be és ôk ellenôrzik nyomás közben. Ezért fontos, hogy a gépinduláson az anyagot és a követelményeket kiválóan ismerô személy is részt vegyen, akinek szívügye a feladat, és eltérés esetén még idôben észreveszi a hibákat. Ezzel megkímélhetjük magunkat attól a helyzettôl, hogy a szállításkor szembesüljünk az anyag használhatatlanságával, és bár ilyenkor a felelôsség általában egyértelmû, az újragyártás idôbe telik, és a helyzet mindenképpen konfliktussal jár. Nem utolsósorban gondoljunk a jövôre is, hány fát kellett kivágni a figyelmetlenségünk miatt.

b) Nyomdai eljárások
Mielôtt leadjuk az anyagot a nyomdába, az alábbi nyomtatástípusokkal kell tisztában lennünk. Többféle megvalósítás létezik, ofszet-, mély-, magas-, szita-, digitális és lézer-nyomás. Ezt minden esetben az adott munka és a darabszám határozza meg. A különbözô nyomási eljárásoknak természetesen különbözô idô- és költségigénye van. Ezt már a munka megrendelésekor érdemes elôre egyeztetni, ugyanis bizonyos megvalósításoknak technológiai korlátai vannak.

Leggyakoribb eljárások:
– Ofszet (síknyomtatás)
A nyomólemezt fotótechnikai eljárással készítik el, és se kiemelkedés, se mélyedés nincs a lemez felületén. A nyomdagép folyamatosan ívre vágott papírra nyomtat (IDEM-nyomtatványok, szórólapok százezer példányig).

– Rotációs nyomtatás
Tekercselt papírra történik a nyomtatás, amelynek során a nyomatok késztermékként hagyják el a gépsort. A nagy példányszámú, többoldalas, nagyméretû anyagok kivitelezésénél ajánlott (Aktív.energia, napilapok).

– Digitális nyomtatás
Nyomóforma használata nélküli nyomtatás, festék- vagy toneralapú technológiával.
Viszonylag kis példányszámú (általában 500 alatti) nyomtatás esetén rentábilis.
A nyomat hordozója általában papír, de lehet más anyag is (kis példányszámú borítékok, nyomtatványok, meghívók).

– Dombornyomás
Olyan nyomtatási eljárás, amelynek célja a betûk, logók, rajzok reliefszerû kidomborítása a papír felületébôl (karácsonyi üdvözlôlapok).

– Szárítás, nyomatszárítás
A nyomatnak a közvetlen nyomtatás utáni szárítása hideg-meleg levegô ráfúvásával,
lánggal, fûtött dobbal, UV- vagy infravörös sugárzással.

c) Kötészet
Egyedi hajtogatású prospektusok, reklámkiadványok esetén megadhatjuk a hajtások számát, több ívbôl álló kiadványok esetén pedig az ívek egymáshoz rögzítésének módját, amely kisebb terjedelemnél legtöbbször irkafûzés vagy spirálozás. Nagyobb oldalterjedelemnél, például könyveknél a ragasztókötés vagy a cérnafûzés a leggyakoribb kötésmód. A nyomatokon elvégezhetô egyéb kötészeti mûveletek közé sorolhatjuk a stancolást, a dombornyomást,
a riccelést, a perforálást és a prégelést is (ezek magyarázatát lásd az 12. oldalon).

d) Összeállítás (komplettírozás)
A komplett, kész termék létrehozása.

e) Perszonalizálás
Nagy mennyiségû nyomdai anyag esetén (standard tartalommal rendelkezô) utólagos rekordokkal (változó tartalommal) kiegészített felülnyomási technológia. Kis mennyiség
esetén (digitális nyomás) a nyomás és a megszemélyesítés az adott levélpapírra egy idôben is történhet. Az adatbázis megadható különbözô fájlformátumokban is. Fontos, hogy egy-egy rekord önálló oszlopban vagy elkülönítve helyezkedjen el, és csak azokat a rekordokat jelöljük meg, illetve adjuk át, amelyeket valóban fel kell használnunk a perszonalizáláshoz (név, cím, megszólítás, BAR-kód stb). Inkább ellenôrizzük többször a perszonalizáláshoz szükséges adatokat, és ügyeljünk az Excel helyes kezelésére. A hibalehetôségeket kiszûr-hetjük, ha az éles mintán a kész anyagból szúrópróbaszerûen ellenôrizzük a megszemé-lyesítést, hogy a megfelelô rekordhoz jó tartalom került-e.
Általában egy oldalon történik a perszonalizálás, ez ablakos boríték esetén az ablak helye, illetve az az oldal, ahol a címzés található. Fontos, hogy rendelkezzünk a késôbb felhasználni kívánt borítékkal, és annak megfelelô ablakméretére állítsuk be a perszonalizált adatokat. Amennyiben két oldalon szeretnénk perszonalizálni, vagy nincs más megoldás, mindenképp számoljunk azzal, hogy ez árban (és esetenként idôben) növekedést okoz.
A perszonalizálásra lehetôség szerint 24–48 órát hagyjunk, hiszen számolnunk kell azzal, hogy az adatbázist a nyomdának még programoznia kell.
Nagyon fontos, hogy az adatbázisok formátumát (txt, xls, xml stb.), tartalmát és rekordstruktúráját egyeztessük a nyomdával. (A fogalom magyarázatát lásd a Függelékben.)

d) Utómunkák – kötészeti alapfogalmak
Makett
Hacsak nem egy rendszeresen gyártott termékrôl van szó, célszerû a munkához is használt papírból makettet készíteni. Ez sokat segít a papírvastagság, a papírtípus és a kötészeti megoldás jóváhagyásában.

Vágás
A legtöbb nyomtatott terméket egy ívvágó gép segítségével a gyártás valamelyik fázisában vágni kell, akár a nyomtatás elôtt, hogy a papír a nyomógépnek megfelelô méretû legyen, akár a nyomtatás után, hogy a széle hibátlan legyen.

Hajtás
Az ívvágó gép által méretre vágott íveket a kilövési sémának megfelelôen hajtogatják.

Bígelés
Ez a folyamat a kartonok és a vastagabb papírfajták meghajtását segíti elô.

Riccelés
Megkönnyíti az öntapadó matricák hordozóról való leválasztását.

Perforálás
E mûvelet során a keletkezô lyuksor a perforált rész levágását vagy letépését teszi lehetôvé.

Prégelés
Az a kötészeti eljárás, amely során vonalas vagy szöveges ábrát préseljárással a papírba vagy a nyomathordozó felületébe nyomnak, préselnek. Leggyakoribbak az ezüst- és az aranyfóliával készített prégelések.

Lakkozás
Az igényes munkák nyomtatott felületeit lakkréteggel láthatják el, amely fényes felületet s védelmet biztosít a nyomatnak. A festékrétegek teljes száradása után a papírt részben vagy teljes egészében fényes, sima lakkréteggel vonhatjuk be. Ez jelentôsen növeli a nyomat esztétikai értékét, tartósságát. Célszerû magas- vagy ofszetnyomásnál papíroldalanként kétszer lakkozni a jobb fedettség és a jobb minôség kedvéért.

Fóliázás, laminálás
A fényes vagy matt külsôt és a felület védelmét a nyomatra hô segítségével felvitt átlátszó fóliával érik el. Ez az eljárás drágább, mint a lakkozás, ám tartósabbá teszi a nyomtatott anyagot. A matt fóliázás népszerû könyvfedelek és védôborítók esetén, de hajlamosabb a sérülésre, mivel puhább felületû, mint a fényes fólia. Ennél a megoldásnál figyeljünk oda, mert ezen a felületen a sérülés sokkal szembetûnôbb. Az egyoldalas fóliázás a kartonált kiadványokat megvédi a fedél hômérséklet- vagy légnedvesség-változás hatására való visszapöndörödésétôl.

e) Csomagolás
Folyamat
Az áru, illetve késztermék szállításhoz való elôkészítése. A csomagolásnál minden esetben egységeket képezünk. Minimális mennyiséget nem szoktak meghatározni, de célszerû a termelésnek, illetve a gyártásnak megfelelô optimális egységcsomagokat összeállítani, például egy A5-ös szórólap minimum 500, illetve 1000 darabonként legyen csomagolva.

Csomagolóanyagok
Nátronpapír, zsugorfólia és hullámkarton doboz.
A csomagolást bízzuk a kivitelezôre!

f) Szállítás

Fontos!
A nagy mennyiségû, akár több százezer darabos egységeket raklapra csomagolják, amit fóliával és élvédô kartonnal burkolnak. Ebben az esetben számolni kell azzal, hogy szállítás közben a pántolt vagy zsugorfóliázott lap szélei megsérülhetnek.

Egyéb tudnivalók, fogalmak, magyarázatok
felelôsség
néhány jó tanács
útravaló
függelék

a) Egyéb tudnivalók, fogalmak, magyarázatok

Színek

a) Pantone-színek, Pantone-skála
A nyomdafestékek színválasztékából összeállított mintakönyv. A színkártya tartalmazza a direkt (nem kevert) színek mintaszámát, valamint a kevert színek keverési arányait.
A színkártyatömbben megkülönböztethetôk a matt és fényes papírra nyomott azonos színek is. Alapja az Oswald-féle színrendszer, ahol minden színkeveréket számokkal
fejeznek ki, egyértelmûsítve a tervezô és a nyomda közötti színválasztást, párbeszédet.

b) Direkt színek
Színminta vagy Pantone-szám alapján meghatározható színek.

c) RGB-színrendszer
A színek a három alapszín, a vörös (R – red), a zöld (G – green), a kék (B – blue) egymásra vetítésével – összeadásával – állíthatók elô, ez az additív színkeverés. Ez a fajta rendszer a kisugárzott, illetve az érzékelt fényen alapul, ezért csak fényt kibocsátó berendezésekkel hozható létre, illetve azokban alkalmazzák: monitor, dialevilágító, digitális kamera,
a szkennerek többsége.

d) Színkezelés
A színhelyes képmegjelenítéshez, nyomtatáshoz szükséges eljárások.

e) Színek, fények, papírok
Bármennyire is standard skálán helyezkednek el a színek, a papírok fajtája és a fényviszo-nyok befolyásolják a szemünk által érzékelt összhatást. Ugyanaz a Pantone-szín egy LWC-, egy mûnyomó vagy egy újrahasznosított papíron teljesen eltérô lesz, igaz, a Pantone-skála nyújt némi segítséget matt és fényes papírmintáival. Gépinduláskor személyesen gyôzôdjünk meg az általunk elérni kívánt színrôl, vagy kérjünk papírmintát, a színnel tuffolva. A gyártócsarnokokban gyakran használnak hideg fénycsövet, amely torzítja a színek egy részét. Amennyiben nappali gépindulás lehetséges, érdemes a nyomattal kisétálni a napfényre, vagy más világításban is megnézni, mert az érzékelt szín függ a megvilágítástól.

Papír

a) Papírméret
A papírméreteknél három, egymással összehangolt DIN-formasort különböztetünk meg (mindegyik méret milliméterben értendô).

Formaosztály
A B
0 841 x 1189 1000 x 1400
1 594 x 841 700 x 1000
2 420 x 594 500 x 700
3 297 x 420 350 x 500
4 210 x 297 250 x 350
5 148 x 210 175 x 250
6 105 x 148 125 x 175
7 74 x 105 88 x 125

Ablak
Boríték LC/6 114 x 162 35 x 90
Boríték LA/4 110 x 220 35 x 90
Borték LC/6 114 x 229 35 x 90
Boríték LC/5 162 x 229 35 x 90
Boríték LC/4 229 x 334
Tasak TC/5 162 x 229
Tasak TC/4 229 x 324
Tasak TB/4 250 x 353

b) Papírtípus
Ha nem ragaszkodunk egy adott papír- vagy kartonmárkához, legjobb csak a papír vagy karton típusát (például matt mûnyomó papír) és a kívánt négyzetmétertömeget megadni, és a nyomdára bízni, hogy kiválassza azt a márkát, amelybôl raktárkészlete van vagy kedvezô áron be tudja szerezni. Ebben az esetben az árajánlattal együtt kérhetünk egy nyomtatott mintát, esetleg bonyolultabb kötészeti megoldások esetén egy kötészeti makettet is. Ez a kívánt típusú és négyzetméter-tömegû papírból az árajánlatban szereplô méretben és terjedelemben elkészült nyomatlan kiadvány, könyv. Ha mi vásároljuk a papírt,
a nyomdától meg kell kérdeznünk az ív- vagy tekercsméretet, a nyomtatáshoz szükséges mennyiséget (a rontott íveket – veszteséget – is beleértve), valamint íves nyomtatás ese-tén a szálirányt is. A papír g/m2-ben kifejezett négyzetmétertömegét viszont általában mi választhatjuk ki. A volumen mellett leginkább a négyzetmétertömeg befolyásolja a papír vastagságát, tartását.

c) Papírfajta
A papírfajták kiválasztásánál kérjünk tanácsot az ügynökségtôl, hiszen általában ôk azok, akik közvetlen kapcsolatban állnak a nyomdával. A papír vastagságát az egy négyzetméterre esô grammsúllyal jellemzik. A volumenizált papírok vastagságukhoz mérten könnyebbek.

Natúrpapír
A semmiféle adalékanyaggal nem kezelt papírfajták tartoznak ebbe a csoportba (gépi simítású, egyoldalasan simított, szatinált, préselt papírok). Ilyenek például a napi-lapok, az üzleti levelek, a számlák.

Mázolt papír
Mindkét oldalán mázolt mélynyomó papírok, egyoldalúan mázolt kromopapírok. Ebbôl készülnek a szórólapok, vastagabb névjegyek, mappák, plakátok.

LWC
Tekercsofszet-nyomtatásnál használt, mindkét oldalon mázolt, kis máztömegû, fényes vagy matt papírok, felülettömegük általában 49–90 g/m2. Ezeket többnyire infoújságoknál használják, ilyen például a Szuperinfó. A nagy példányszámú heti hír-, életmód- és nôi magazinok borítóját gyakran ilyen papírra nyomtatják, ilyen volt régebben a Nôk Lapja (bár ennek a minôsége nemrég változott, ezzel is kitûnik a hasonló magazinok táborából). Minôsége elmarad a mûnyomó papírok mögött. Ebbe a csoportba tartozik a különbözô nôi magazinok belíve is, amelyek borítója általában erôsebb mûnyomó.

Mûnyomó
Minôségigényes, színes nyomdatermékek elôállítására használt nem átlátszó, mindkét oldalon mázolt papír, amelynek felülete zárt és erôsen simított, ezért jól nyomtat-ható. Famentes vagy kismértékben fatartalmú matt vagy fényes papír. Csakúgy, mint a mázolt papír esetén, szórólapok, vastagabb névjegyek, mappák, plakátok készülhetnek ebbôl a típusból.

Kreatívpapír
Extra felületû, kialakítású, színû papír. Ebbe a csoportba tartoznak a karácsonyi üdvözlûlapok is.

Újrahasznosított papír
Korábban feldolgozott kész áruból sajtolással, préseléssel és különbözô kémiai vegy-szerek felhasználásával elôállított papír. Minél fehérebb egy újrahasznosított papír, annál kevésbé környezetkímélô eljárásokon ment keresztül. Elôállítása drágább, mint egy normál papíré, de a modern és környezettudatos nagyvállalatok hajlandók erre pénzt áldozni. A jövô kétféle filozófiát vetít elôre: az egyik az újrahasznosított papírok felhasználása, a másik a papírmentes munkahelyek kialakítása, hiszen ne feledjük el, a Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön. Újrahasznosított papírból készül többek között a Marketing & Média, illetve az Aktív.energia címû magazin.

b) Felelôsség

1. A mi felelôsségünk marketingesként
A döntés. Mindig a mi feladatunk az, hogy a lehetôségek közül válasszunk. Az ügynökség és/vagy nyomda által ajánlott megoldások közül eldöntjük, melyiket szeretnénk, és ennek a döntésnek vállalnunk kell a következményeit is: ezért fontos, hogy minden információt begyûjtsünk a döntéshez. Utólag nem mondhatjuk, hogy miért hozott az ügynökség rossz koncepciót, vagy ajánlott olyat, ami szerintünk rossz stb., hiszen mi rendeltük meg a munkát. Ez nem zárja ki azt, hogy a végén tanulságokat vonjunk le és okuljunk a sikerekbôl, kudarcokból, de mindvégig emlékezzünk arra, hogy mi alapján és miért döntöttünk.

2. Az ügynökség felelôssége
Az ügynökség felelôssége a vállalt – illetve a fent említett csúszások esetén a módosított – határidôk betartása. Az általunk jóváhagyott grafikai és kreatív koncepciónak megfeleltethetô nyomdai elôkészítés a tartalmon és egyéb paramétereken a megrendelést követôen csak a jóváhagyásunkkal változhat. Köteles értesíteni minket, ha elvárásaink szakszerûtlenek vagy valamiért megvalósíthatatlanok. Ha elfogadott koncepció van, a teljes folyamat során idôben köteles értesítenie minket minden egyes olyan körülményrôl, amely az adott munka eredményes vagy idôre való elvégzését gátolja.

3. A nyomda felelôssége
Az egyik legfontosabb, hogy betartsa az általa vállalt határidôket, s igyekezzen egy bizonyos hibahatáron belül dolgozni. Hibás teljesítése esetén újra kell gyártania az adott anyagot. Felel azért is, hogy a megkapott fájlnak és paramétereknek tökéletesen megfelelô készterméket állítson elô.

c) Néhány jó tanács

A kommunikáció
Mint megrendelônek, felelôsségünk és önös érdekünk gondoskodni arról, hogy a munka során a velünk közvetlen kapcsolatban álló felekkel folytatott kommunikációnk világos és hatékony legyen. Tisztázzuk elôre, kitôl mit és milyen formában várunk el, kinek mi a konkrét feladata, kivel milyen teljesítés esetén leszünk elégedettek, hiszen ez a teljesítés a kifizetés alapja. Ezeken menet közben nem korrekt dolog változtatni. A döntési pontoknál mindig ügyeljünk arra, hogy a szóbeli megállapodást kövesse írásos megerôsítés!

A határidô
Tartsuk be a magunkra vállalt határidôket! Ha mi csúszunk, a partner határideje is változhat. Erre legyünk tekintettel!

A viselkedés
Legyünk korrektek. Egy üzleti kapcsolat akkor jó, ha mindkét fél számára gyümölcsözô. Ne csak elvárásaink legyenek, legyünk korrekt üzleti partnerek! Ha a megrendelt munkát átvettük, jelezzünk vissza akkor is, ha meg vagyunk elégedve és akkor is, ha problémánk van. Mindkét esetben beszéljünk a partnerrel! Ha meg vagyunk elégedve, gondoskodjunk arról, hogy az adminisztratív folyamatok minél elôbb befejezôdjenek, és a számlát pontosan fizessük. Ha kifogással élünk, azt jelezzük és indokoljuk meg. Amennyiben jogos, a szerzôdéses kereteken belül érvényesíthetünk kárigényt, de ezt elôtte beszéljük meg és lehetôleg jussunk megállapodásra mind a mértékét, mind a kezelését illetôen.

d) Útravaló

Marketingesnek lenni jó. A mi szakmánk érdekes, színes és kreatív, miközben néha idegölô és aprólékos. Nyomtatott anyagokat készíteni örömteli dolog. Senki nem felejti el, milyen érzés volt kézbe venni az elsô önállóan végigvitt munka eredményét és érezni a festék szagát, tudni, mennyi munka volt mögötte. Ha megtaláljátok a mindennapokban a szakma szépségét, sosem fogjátok megunni. Sok szerencsét!

e) Függelék

Bígelés
Horony, bemélyedés kialakítása kartonon vagy vastagabb papírokon, amely lehetôvé teszi, hogy a nyomathordozót a kívánt helyen sérülésmentesen meg lehessen hajtani.

Dpi
A rácssûrûség mértéke (dot per inch), azaz hogy hüvelykenként hány darab, a nyomdai rács képzeletbeli vonala mentén elhelyezkedô pontot számolhatunk meg. Digitális grafikus eszközök (nyomtatók, szkennerek, képernyôk stb.) felbontását jelzô mértékegység. A képernyôfelbontás 72 dpi, nyomtatási feladatokra 300 dpi-s képeket szokás használni.

DTP (DeskTop Publishing)
Számítógépes kiadványszerkesztés.

Font (betûtípus)
Szoftver, amely egy adott betûtípuson belüli betûváltozat (pl. normál, félkövér vagy kurzív) karaktereinek és jeleinek elôállításához szükséges adatokat tartalmazza. A betûtípusoknál beszélhetünk úgynevezett standard betûkészletekrôl, amelyek általában mindegyik gépen elérhetôk, illetve vannak kreatív betûtípusok (pl. Bliss, Polo stb.), amelyeket egyes cégek saját maguknak készítettek. Ez utóbbi használata esetén nagyon fontos, hogy ne csak a megrendelônek, hanem az ügynökségnek is meglegyen ez a betûkészlete, ellenkezô esetben nem tudja elolvasni a küldött anyagot.
A fonttípus kiválasztását követôen vegyük figyelembe, hogy mekkora betûméretet szeretnénk, mekkora az a minimális méret, amelyet még el lehet olvasni, illetve amelyet a célcsoport el tud olvasni. (Például nagyon kicsik vagy idôsek számára készített anyagoknál nagyobb betûméretet és nagyobb sortávolságot használjunk.) Ügyeljünk az egységességre mind a betûtípus, mind a betûméret megválasztásánál, azaz az azonos rangú szövegek (cím, felcím, kiemelések) ugyanúgy nézzenek ki.

Forgató
A kiadvány kicsinyített makettje, amelyen már egyértelmû a lapok, oldalak sorrendje.

Fóliázás, laminálás
A fényes vagy matt külsôt és a felület védelmét a nyomatra hô segítségével felvitt átlátszó fóliával érik el. Ez az eljárás drágább, mint a lakkozás, ám tartósabbá teszi a nyomtatott anyagot.

Hajtogatás
Az íveket pontos méretre vágás után késes, táskás és kombinált könyvkötészeti hajtogatógépeken hajtogatják. A hajtogatási módot, amely lehet negyed-, fél-, egész, tizenhat vagy harminckét oldalas hajtás, a kilövés, a nyomtatás, valamint a papír vastagsága határozza meg.

Hajtogatott ívek
Meghajtogatott nyomdai ív. A könyv vagy füzet helyes oldalsorrendje a megfelelô hajtogatás során jön létre. Egyetlen ív meghajtogatásával a kiadvány 4, 8, 16, 32 vagy 64 oldalát is megkaphatjuk.

Imprimálás, imprimatúra
Nyomdai dokumentum, általában az utolsó korrektúralevonat, amelyen a megrendelô aláírásával engedélyezi a nyomtatást. Az imprimatúra javítása után már csak a nyomda és a megrendelô hivatalos megbízottjainak jelenlétében szabad változtatni.

Inzertálás (behúzás), inzert
Egy hajtott vagy tûzött anyag kötészetileg önálló melléklete. Belívek közé elhelyezett önálló nyomdai termék. Például számla mellé behúzott vagy borítékban helyezett dm-levél, vagy magazinban elhelyezett, a magazin szélességét és magasságát meg nem haladó önálló hirdetmény. Behúzás elhelyezése történhet kézzel, géppel, ragasztóval vagy ragasztó nélkül.

Kifutó
Ha egy kép a lap széléig ér, a nyomdába úgy kell küldeni, hogy a lap túlnyúljon (kifusson)
a vágott méreten túlra. Így lehet elérni azt, hogy a körbevágás után a lap szélén ne maradjon fehér csík.

Kifutó szín
Ha valamelyik szín eléri a vágás vonalát. Ez esetben tervezéskor a színt minimum 3 mm-rel túl kell nyújtani a vágás vonalán, hogy a nyomtatvány körülvágása után ne fordulhasson elô, hogy a kép mellett fehér csík látszik.

Kilövés
Nyomógép méreteinek és a lap nyomási méreteihez igazított helyes oldalrendezés beállítása egy íven úgy, hogy késôbb az automatikus hajtás során minden oldal a helyes sorrendben jelenjen meg.

Lakkozás
Az igényes munkák nyomtatott felületeit lakkréteggel láthatják el, amely fényes felületet s védelmet biztosít a nyomatnak.

Mac vs. PC
Fontos egyeztetni, hogy milyen platformon készítették az anyagot, mert bizonyos szoftverek között problémák lehetnek a konvertáláskor. Az eltérô rendszerek a fontok használatakor is problémát jelenthetnek.

Makett
A jóváhagyásra elküldött, a végleges termék papírjából és borítóanyagaiból elkészített, gyakran üres mintapéldány. A könyvkiadásban a makettet a nyomtatott termék vastagságának, méretének, külsô megjelenésének és a kötés módjának érzékeltetésére készítik, hogy még elkészülés elôtt kézbe lehessen fogni a végterméket. A makett nem minden esetben készül végleges gépi eljárással (pl.: kézzel is elôállítható, ragasztható stb.), de érzékelteti a végtermék fôbb tulajdonságait.

Nyomdai rácsok
Az eredeti fotó színre bontása egy úgynevezett rács alkalmazásával, amely a képet – világos, illetve sötét árnyalatainak megfelelôen – különbözô méretû pontokra bontja fel. Az egységnyi területre esô rácspontok száma papírtól függôen változik.

Összehordás
Bekötés elôtt a hajtogatott ívek összerakása az oldalszámozásnak megfelelô sorrendben. Dm-küldeményeknél az egyes elemek összerakása a borítékba.

Perforálás
Igen kis méretû, egy sorban elhelyezkedô lyukak vagy nyílások a papíron vagy kartonon. A perforáció mentén egy ûrlap vagy dokumentum egy része könnyen leválaszthatóvá válik. Elôsegít-heti a vastagabb papírok, illetve kartonok meghajtását is.

Perszonalizálás (megszemélyesítés)
A nyomatok egyedi azonosítókkal, tartalommal való ellátása, vagy a címzett megszólítása név szerint, a saját stílusában, adatbázis alapján.

Pixel (képpont)
A kép legkisebb elemi egysége. Egy önállóan megjeleníthetô pont raszteres grafikus eszközökön (képernyô, nyomtató stb.).
Prégelés
Az a kötészeti eljárás, amelynek során vonalas vagy szöveges ábrát préseljárással a papírba vagy a nyomathordozó felületébe helyeznek. A leggyakoribbak az ezüst- és az aranyfóliával készített prégelések.

Proof
A nyomtatott termék ellenôrzésére és jóváhagyására készített, papírra készült próbanyomat. Készülhet egy közbülsô állapotról vagy a végleges tördelt oldalakról, amelyen a betördelt szövegek és képek is láthatók. A proofok egy része színellenôrzésre is használható, más részük csak az elrendezés, a szöveg és a tipográfia ellenôrzésére alkalmas.

Ragasztás, ragasztókötés
Puhafedelû könyveknél alkalmazott kötési eljárás. Az egymásra hordott íveket együttesen behelyezik egy ragasztókötô gépbe, ahol a könyvtest a szorítópofák közé kerülve biztos tartást nyer, ezután az egész egy marókés fölé kerül, ahol a könyv gerince egy meglehetôsen durva felületet kap. Az így nyert durva felület sok ragasztóanyagot képes felvenni. A gép megkeni a könyv gerincét ragasztóval, majd a borítóba akasztja. A könyvkötés utolsó fázisa a ragasztóanyag kihûlése után a könyvtest három oldalon való körülvágása.

Riccelés
Öntapadós címke méretre vágása oly módon, hogy a kés csak a címke papírját vágja át, az alatta lévô hordozót nem, így a címke a hordozóról könnyedén leválasztható.

Stancolás
Egy adott anyagból egy vagy több betû, forma vagy karakter kivágása. A produkciós munkáknál a stancforma költsége cm-enként x forint, amit a késôbb elkészülô grafikai terv és stancvonal alapján számolnak ki. Fontos, hogy a kis darabszám a fajlagos költségeket jelentôsen növeli. Ennek költségét vagy külön, vagy az egységárba beépítve adja meg az ügynökség. A stancolás mint munkafolyamat függ a stancolt anyag mennyiségétôl, de a folyamatot általában egy napra, azaz 24 órára tervezzük.

Tuffolás
Adott papírra a kívánt szín felvitele nyomás elôtt. Ezt a mûveletet a gépmester végzi. Festékellenôrzésre és színbeállításra szolgál.

Tûzés
A kiadvány összetûzése. Kötészeti eljárás.

Vágás
A kiadvány megfelelô méretre vágása a vágójelek mentén.

Vágójel
A vágott méreten kívül a filmen elhelyezett jel, amely a kötészet számára mutatja a vágás méretét.

Ha már mindent tudunk, akkor egy 10 ezer példányszámú, A/5-ös szórólap anyagát, amely mindkét oldalon nyomott egy direkt (Pantone-) színnel és kép is található mindkét oldalon, az alábbiaknak megfelelôen adjuk át az ügynökségnek. Az anyagot matt mûnyomóra szeretnénk nyomtatni, és meghatározott mennyiségben csomagolva, egyszerûen szállítva szeretnénk megkapni.

Megnevezés: A/5-ös szórólap.

Anyaga: 135 g matt mûnyomó (mivel mindkét oldalán nyomás lesz és direkt színnel is dolgozunk, érdemes kikérni a nyomda véleményét, nehogy átüssön a nyomás az egyik oldalról a másikra).

Méret: A/5-ös szórólap 2 oldal (minden papírnak két oldala van, de a színmeghatározásnál tudatjuk az alvállalkozóval, hogy a nyomását csak az egyik vagy mindkét oldalon szeretnénk-e).

Szín: 5+5 (a 5. szín direkt Pantone, de ezt már persze tudjuk).

Mennyiség: 10 000 darab.

Kötészet: vágva, a mennyiséghez képest optimális csomagokban (1000 példányonként).